Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Kávézás, amit az arabok és a keresztények is a magukénak vallanak

A kávézás igaz története...

Bár a kávé, pontosabban a kávéházak - a társasági élet színterei - nem egy uralkodó szemét szúrták az évszázadok alatt, mégsem tudták megtörni a kávé iránti szeretetét egyetlen országban sem.

Az arab világban különösen nagy becsben tartják a kávét, ugyanis az iszlám hit tiltja a borivást. Helyette a kávét isszák a férfiak, amit az iszlám borának is neveznek. De a keresztényeknek is van történetük a kávé felfedezéséről, ami pedig hozzájuk kapcsolódik. Egy biztos: a kávét vallástól függetlenül mindenki szívesen kortyolja.

A vallásokon átívelő kávé

A legelső kávé eredetéről nincsenek pontos információk, a felfedezését homály fedi, számos legenda lengi körbe a fekete nedűt. Sokan úgy tartják, hogy az első csésze kávét jó eséllyel Jemenben fogyasztották el, körülbelül 1000 évvel ezelőtt. Mivel az iszlám országaiban nagy kultusza van a kávéivásnak, nem egy olyan forrással találkozhatunk, ami az iszlám szent italaként említi. Írásos emlékek szerint 1000 körül egy perzsa polihisztor, orvos és költő, Avicenna gyógyszerként használta a kávét, és több, régi arab írásos feljegyzésben szerepel egy fekete, keserű, élénkítő hatású ital. Egy legenda szerint Mohamed próféta itta az első csésze kávét, amit Gábriel arkangyal adott át neki Allah nevében, hogy testileg és szellemileg is friss maradjon. Mások egy perzsa király, Kawus Kai nevéből vezetik le a kávé szót, aki imádta a kávét, és valósággal szárnyalt tőle.

Kávészemek: Arabica és Robusta

Egy másik legenda szerint Ali ben Omar mesterével, Shadhelivel indult el Mekkába, ugyanis a Korán szerint minden hithű mohamedánnak életében egyszer el kell zarándokolnia Mekkába. A zarándoklat során eljutott a jemeni Mokhába, ahol meggyógyította a király lányát, és beleszeretett. De ne lehettek egymáséi, a király kiűzte Mokhából, és a zarándoklatát folytatva, amikor már jártányi ereje sem volt, egy madarat vett észre az egyik fán, ami Allahot dicsérte. A fa édes, piros bogyókat termett, amiket megevett, és új erőre kapott. Este a bogyókat megfőzte, vagyis elkészítette az eső kávét. A kávé szó eredetét a kahveh szóból eredeztetik, ami bort jelent – a kávét az iszlám borának tartják. A mokka pedig jó eséllyel Mokha városa után kapta a nevét.

Szintén legenda, de sokan mégis több hitelt adnak annak a történetnek, amit 1671-ben egy páduai professzor, Augustus Naironi jegyzett fel. Eszerint a kávét az abesszínai Kaffa tartományban élő kopt szerzetesek fedezték fel, akiknek a kecskenyája egyik napról a másikra igen felélénkült. Megfigyelték a szerzetesek, hogy egy fehér virágú, piros bogyós cserje gyümölcsét majszoltak az állatok, amit ők maguk is megkóstoltak. Mivel ízlett nekik, az esti ima előtt levest főztek belőle, és észrevették, hogy képesek voltak éberen végig imádkozni az estét, így onnantól kezdve rendszeresen fogyasztották.

De akárhol is történt az első fekete felhörpintése, jó eséllyel a jemeni Adenből jutott el Medinába, majd Kairóba, majd Damaszkuszba. A kávé Konstantinápolyt is meghódította, ahol az egyház eleinte betiltotta, de végül a legtöbb kávéház itt üzemelt a 16. században.

A kávé útja Európában

A törökök később Észak-Afrikába és a Balkánra is eljuttatták a kávét, majd a 17. században, Velencében is megnyíltak az első velencei kávéházak. Az olaszok aztán saját ízlésük szerint itták, és egyre több kávéház nyílt, amiket előszeretettel látogattak az emberek, ahol a jó ízű fekete nedű mellett kibeszélték az élet fontos kérdéseit. Az elvakult hívők azonban ördögi italnak gondolták, amit VIII. Kelemen pápával be is akartak tiltatni. De mivel a pápa szintén szerette a kávét, esze ágában sem volt eleget tenni a fanatikusok kérésének.

Kávéültetvény

Az olaszok után Londonban is megjelent a kávézás szokása: az első írásos emlékek 1660-ból valók, amik a kávéárusok adójáról tájékoztatnak. Az olaszokhoz hasonlóan az angolok is tettek arra kísérletet, hogy eltöröljék a kávéfogyasztást, vagy legalábbis a kávéházakat: 1675-ben II. Károly azonban csak néhány napig tartotta jó ötletnek ezt a rendelkezést, amit aztán gyorsan vissza is vont.

Franciaországban is megnyitották az első kávéházat 1672-ben,  azonban az örmény tulajdonos, akié a kávéház volt, nem sok vendéggel büszkélkedhetett. A franciák ízlésének nem felelt meg az a fajta enteriőr és hangulat, ami addig a kávéházakat jellemezte, így a saját képükre formálták, és elegáns helyiségekké varázsolva sikerre vitték a kávézókat. Persze, Párizst is utolérte a katolikus egyház: a 18. században komoly rendőrségi ellenőrzések zajlottak a kávéházakban. Végül, az alexandriai és az izmíri kikötőkből a kávé eljutott egész Európába, és a mai napig a világ leggyakrabban fogyasztott itala lett a víz után.

Nos ezek után nincs más hátra, hörpintsétek a finom fekete nedűt!

Fekete-leves